...

Olyan kép tárult elém, amiről reggel, a kávésbögre felett még csak nem is álmodtam. Egy igazi kis birtokon szálltunk ki az autóból. Olivalugas vezetett a ház felé, az előző tulaj, nyilván az öreg bácsi, aki nemrég halt meg, ebben a furcsa művészetben lelte örömét. A fék ágai mindensetre kacskaringózva képeztek folyosót, hogy aki belép azt pillanat alatt lehengerelje a látvány.
A ház valóban romos volt, vagy legalábbis évek óta elhanyagolt. Hatalmas teraszon át vezetett az út a konyhába, ami egyben étkezőül is szolgált. Faragott tálalószekrény szolgálhatta évtizedekig a háziak kényelmét, a vitrinben pillangókkal díszített fajansztányérok sorakoztak. A kredencen néhány palack bor porosodott, az étkezőasztalon pedig egy nyitott könyv hevert. A gazdaság könyvelése volt benne, miszerint az utolsó jegyzett évben éppen annyit hozott gazdáinak, amiből kényelmesen meg lehet élni errefelé.
A szobák két oldalon nyíltak, és mivel az épület egy sziklafalra épült, az összes ablak az olivafák végtelen soraira nyílt. Mindenütt pókháló lógott. Találtam egy poros képet a falon, egy fiatal párt ábrázolt. Letöröltem egy papírzsebkendővel, és visszaraktam a falra.
Jan addigra utolért.

-Na mit szól hozzá?-az arcomat fürkészte.
-Beleszerettem. Tessék. Ez volt a célja nem?-nevetett.
-Bevallom, igen. Mondtam, hogy lesz dolga.
-Hogyhogy?
-Ez a birtok. Lenne kedve ideköltözni?
-Megőrült?! Nekem nincs ennyi pénzem, ez biztosan egy vagyonba kerül.
-Nem kell most kifizetnie. A tulajdonjog a falura szállt. HA gondolja, akkor a bevételből részletekben törlesztheti az árát. Láthatta a könyvben: a föld egészen szép bevételt hoz, ha odafigyelnek rá. Az olaj a legjobb minősítést kapta annak idején. Szerintem ezzel nem lesz gond. A gyümölcsfákat segítek rendbehozni. Az olivát meg úgyis közösen gondozzák a falubeliek, mindenki segít mindenkinek.
-Tehát váljak földbirtokossá egy görög szigeten. Én, aki eddig egy irodában pesztráltam egy elmebeteg főnököt. Miért bízik meg bennem? Lehet hogy szélhámos vagyok, kártyázom, vagy szabadidőmben bankot rabolok. -nem tudtam tovább fokozni.
-Valami azt súgja, hogy maga jó gazdája lesz ennek a birtoknak. Különben is, ha jól láttam, már nem sokáig lesz helye a parti villában. -Tomra és Lillyre célzott. Innentől kezdve különösen jó ötletnek tűnt a gazdaságosdi.
-Meggyőzött. -máris láttam magam előtt a felújított házat, és a gondozott kertet. Bár az is ott lebegett a szemem előtt, hogy mennyi munka lesz vele addig.
-Akkor ezt most megünnepeljük.-Jan az autóhoz menté s a csomagtartóból kosarat vett ki.
Hatalmas sajtos szendvicsek voltak benne, és bor. A terasz kőkorlátján terített meg egy konyharuhával, és ott kezdtünk enni.
-Ha egy hónapja nekem azt mondja valaki, hogy ősrégi olivafák gazdája leszek, kinevetem. Erre most itt állok, nem is hiszem el. Pláne, hogy egy évre jöttem, és most úgy tűnik, hogy az egész életemet itt fogom tölteni.
-Akkor sikerült a tervem.
-És mi volt a nagy terv?
-Hogy itt marasztalom, ameddig csak lehet. -homlokon csókolt.

-Lebuktatok!-Tom közeledett bringával, a vázon Lilly ült összekuporodva.
-Teo mondta, hogy itt vagytok. Azt üzente, este vacsorázzunk náluk, Zoé bárányt süt.Na de mi folyik itt?
-Üzletet kötöttünk: Lea fogja gondozni ezt a birtokot. A gazdája meghalt, így most itt hever parlagon. Ha ügyes, akkor övé lesz a sziget legszebb birtoka. -Lilly tapsolt örömében.
-És mi lesz a házzal? Kárba veszik a bérleti díj, különben is egy évig pihenni akartál.
-Semmi nem veszik kárba. Ti maradtok a házban, én pedig ideköltözöm.
-Na de Tom munkája....
-Én szivesen maradnék, mi lenne, ha mi is itt kezdenénk új életet?
- Lilly egy darabig csak nézte, majd a nyakába ugrott.
-Igen, igen, igen!!! Annyira szeretlek Tom.....

Jan elégedetten nézett bennünket, aztán felbontotta a bort, és mindenkinek töltött egy pohárral. Az aranysárga italról valami eszembe jutott.
-Ez a ház nagyon sok egymagamnak. Mi lenne ha néha fogadnék pár vendéget?
-Hát az már magára van bízva. De látom felcsigázta a lehetőség. És ez így van rendjén.
   
Pár órával később, miután Zoénál elpusztítottunk egy hatalmas tál rákot, a villa udvarán listát kezdtem írni azokról a dolgokról, amikre szükség lesz.

-festék
-vödrök
-ecsetek
-csiszológép
-kalapács
-tégla
-cement
-szőnyegek
-függönyök
-edények
-ágynemű
-poharak, tányérok, evőeszközök

És a listám egyre hosszabb és hosszabb lett. Felkerültek rá a bútorok, a kerti asztal, csupa olyan dolog, amik végül anyagi romlásba dönthetnek. Már láttam is magam az adósok börtönében, ahol száraz kenyéren, és pocsolyaízű vizen tengetem az életemet.
Jan a kerítésen át kiabált be.
-Holnap reggel hétre itt vagyok magáért! Elmegyünk néhány fontos holmiért.-  ugyanazzal a lendülettel el is robogott.

 Lea és Tom valahol az öbölben lógatták a lábukat egy stégen. Lilly régi-új párja imádott horgászni, de otthon ahol az első park is csak kilométerekre volt, ez a hobbi csak álom maradt. Itt viszont lesz lehetősége kedvenc sportjának hódolni. A parton reggelente trónoló társaság minden bizonnyal örömmel fogadja majd a nyeszlett városi fickót. Lilly pedig biztosan sokkal boldogabb lesz egy pihent, kiegyensúlyozott Tom mellett. Talán nem is csoda, hogy akkor tönkrement a kapcsolatuk. A baba elvesztése után mindketten a munkába temetkeztek, talán soha nem beszélték meg mi nyomja a lelküket.
Már csak este találkoztam velük, a báránysült illatát egészen a kertünkig lehetett érezni. Összeszedtem magam, és lesétáltam a tavernába. Szinte mindenki ott volt, és ahogy ki tudtam venni a beszélgetésekből, az én újdonsült gazdaságom volt a téma minden asztalnál. A reggeli kávéklub tagjai most borospohárral közelítettek.
-Lea kedves, engedje meg, hogy gratuláljunk. Higgye el, boldog lesz, az öreg Mikisz birtoka igazi kincsesbánya. És tudja, ránk mindig számíthat. Jannal már megbeszéltük, hogy megyünk segíteni.- szóhoz sem jutottam, Zoé folytatta.
-Van egy felesleges tűzhelyem, Teo holnap átviszi hozzád. A kéményt is kijavítja, ez a három öreg csont meg felújítja a tetőt. Az a ház romos ugyan, de egy kis munkával rendbehozható.
Kész a bárány, asztalhoz!-Zoé már sietett is tovább. Vacsorázni nem nagyon tudtam, mindig akadt valaki aki felajánlotta hogy segít festeni, foltozni, pakolni, vagy éppen költözni.
De hogy ki segít majd megszökni az adósok börtönéből...